Multisport nélkül nincs NHL

A mai jégkorong villámgyors, kreatív és fizikailag kimerítő világában a siker nem csupán a jégen eltöltött órákon múlik, hanem a teljeskörű mozgáskultúrán, amelyet a multisport biztosít. A holland Athletic Skills Model (ASM) alapján végigvesszük a fiatalkori mozgásfejlesztés elméleti és gyakorlati elemeit, hogy lássuk, miért adhat valóságos szuperképességeket a hokisoknak a labdarúgás, a kosárlabda vagy a judo: fürge lábakat, villámgyors döntéseket és kevesebb sérülést.

-A cikket Orbán Attila vezetésével az Icehockeypro57 csapata állította össze, ahol az egyéni játékos- kapus fejlesztéshez minden szakmai háttér elérhető-

Az ASM létrehozása 1995-ben kezdődött Hollandiában, amikor Rene Wormhoudt az AFC Ajaxnál kezdte átdolgozni a mozgásképzést; ma már több mint 5000 vizsgázott edzővel rendelkezik, és a holland utánpótlás-sport egyik meghatározó keretrendszere, amelyet az Ajaxnál és a holland válogatottnál is alkalmaznak tehetséggondozásra. A kezdetek óta olyan sztárok nőttek fel az Ajaxnál, mint Frenkie de Jong (Barcelona), Matthijs de Ligt (Bayern München), Donny van de Beek (Manchester United) vagy Justin Kluivert (RB Leipzig).

„Előbb atléta, aztán specialista.”  - Ez az ASM mottója, ami azt jelenti, hogy a sportolókat először sokoldalú, atletikus alapokkal rendelkező egyénekké kell fejleszteni, mielőtt egy adott sportágra specializálódnának. A modell a következő alapelvekre épül:

• Fizikai intelligencia fejlesztése: Az agilitás, rugalmasság, stabilitás és koordináció fejlesztése változatos mozgásprogramokkal.

• Sokoldalú mozgásképzés: Az alapvető mozgáskészségek (BMS), koordinációs képességek (CA) és mozgásfeltételek (COM) fejlesztése a sportág-specifikus készségek előtt.

• Hosszú távú fejlődés: A korai specializáció helyett a sokoldalú mozgásélmények előtérbe helyezése csökkenti a kiégés, a sérülések és a lemorzsolódás kockázatát.

• Adaptáció/Alkalmazkodóképesség: A változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás fejlesztése, például különböző talajokon vagy időjárási körülmények között.

• Öröm és motiváció: A mozgás öröme és a játékosság fenntartása, hogy a sportolók hosszú távon motiváltak maradjanak.

A multisport azt jelenti, hogy a fiatal sportolók több sportágat űznek párhuzamosan vagy szezonálisan, ami változatos mozgásélményeket biztosít. Ez a megközelítés elősegíti a sokoldalú motoros készségek, koordinációs képességek és mozgásfeltételek fejlődését, csökkentve a sérülések kockázatát és növelve a kreativitást. 

A multisportoló jégkorongozók gyorsabban fejlődnek a hokiban, mert a változatos mozgásélmények gazdagítják a motoros készségeket, javítják az alkalmazkodóképességet. A teljeskörű mozgáskultúra - amely az ASM szerint a sokoldalú mozgásfejlesztést jelenti - gyorsítja a jégkorong skillek tanulását azáltal, hogy elősegíti a készségek átvitelét, növeli az idegrendszeri plaszticitást, és motiváltabbá teszi a játékosokat. Ez különösen releváns a fiatal hokisok számára, ahol a 6-12 éves kor az „arany periódus” a motoros fejlődés szempontjából.

Hogyan segít a multisport? - A motoros készségek átadása

A motoros készségek átadása két fő formában történhet: specifikus és általános átadás. A specifikus átadás különösen fontos, mert lehetővé teszi, hogy a játékosok közvetlenül alkalmazható készségeket fejlesszenek ki. A kutatások azt mutatják, hogy a sportok közötti átadás specifikusabb, ha a cselekvési lehetőségek, hasonlóak. Például a görhoki (inline) segíthet a korcsolyázási technikák, a korongkezelés és a lövések fejlesztésében, de a michigent sem ok nélkül hívják sokan lacrosse gólnak, hiszen onnan jött át a jégkorongba. Ez a közvetlen átadás hatékonyabbá teheti a jégkorongos készségek elsajátítását, különösen a nyári szezonban, amikor kevesebb lehetőség van a jeges edzésekre.

A görhoki mozgása 85-90%-ban megegyezik a jégkorongéval, tökéletes donorsport / icecourt.com

Az általános átadás a fizikai alapokat erősíti, amelyek a jégkorong minden aspektusában hasznosak. Habár a jeges agilitás edzés hatékonyabb, de a szárazon végzett agilitás edzés is átvihető jeges teljesítményre. Az általános fizikai képességek, mint az agilitás és stabilitás, támogathatják a sport-specifikus készségeket. Más sportok, mint a cselgáncs vagy a labdarugás, általános készségeket, például az egyensúlyt és az állóképességet, fejleszthetik, akár sokkal jobban mint a jégkorong.

Edzés a gyorsabb lábakért / cupello.com

A judo küzdősportként kiválóan átadja az alapvető mozgáskészségeket, erősítve a test-test elleni küzdelmet és a biztonságos eséseket a jégkorong ütközéseiben.

*A cselgáncshoz képest laza buli a palánk melletti harc /*ijf.org / GUILHEIRO (white judogi) throws URQUIZA SOLANA (ESP)

Miért fejlődnek gyorsabban a multisportoló hokisok?

A sokoldalú mozgásfejlesztés jelentősen gyorsítja a jégkorong készségek tanulását azáltal, hogy a különböző sportokból átvihető készségek 15-20%-kal gyorsabb motoros tanulást biztosítanak, serkentik az idegrendszeri plaszticitást, csökkentik a monotonitást, növelik a flow-élményt és a motivációt, valamint a kiégés és sérülések elkerülésével lehetővé teszik a folyamatos fejlődést:

• Változatos motoros készségek fejlesztése**: Több sport űzése szélesebb mozgásrepertoárt épít ki, ami átvihető a jégkorongba. A multisportos hokisok jobb egyensúlyt, gyorsaságot és koordinációt mutatnak, ami 15-20%-kal gyorsabb fejlődést eredményez a hoki-specifikus készségekben (pl. korongkezelés, lövés).

• Sérülésmegelőzés és fenntartható fejlődés: A multisport csökkenti azokat az overuse sérüléseket, amelyek később lassíthatják a fejlődést. A változatos terhelés kiegyensúlyozza a jégkorong repetitív mozgásait, lehetővé téve a folyamatos edzést. Ez gyorsabb fejlődést eredményez, mert a játékosok kevesebb időt töltenek sérüléssel.

• Kognitív és pszichológiai előnyök: A multisport növeli a játékintelligenciát és a döntéshozatalt, mivel különböző sportok különböző problémamegoldást igényelnek. Emellett csökkenti a kiégést, fenntartva a motivációt, ami hosszú távon gyorsabb tanulást tesz lehetővé.

• Fizikai kondíció javulása: A multisport fejleszti az aerob kapacitást, az erőt és az agilitást (pl. VO2max javulása), ami kulcsfontosságú a jégkorong intenzív, váltakozó terhelésében. A multisportos hokisok gyorsabbak és agilisabbak a jégen.

A lacrosse a legnépszerűbb gyerekkori sport az NHL játékosoknál / Photo: Matt Kinnear, insidelacrosse.com

Mikor kezdenek specializálódni az NHL játékosok?

Az NHL játékosok átlagosan 14-16 éves korukban kezdenek specializálódni (vagyis kizárólag egyetlen sporttal, a jégkoronggal foglalkozni), ami későbbi, mint sok más sportban. Egy 2018-as NHL/NHLPA felmérés szerint:

• Az átlagos NHL játékos 4 éves kora után kezdett korcsolyázni és hokit játszani.

• A specializáció leggyakoribb kora (módusz) 16 év.

• Csak 12% specializálódott 12 éves kora előtt (NCAA és NHL játékosok körében).

• Az elit hokisoknál nincs jelentős különbség a specializáció kora között Division 1, Division 3 és NHL játékosoknál, de a többség 14 év után fókuszált kizárólag hokira.

Leggyakoribb másodlagos sportok és százalékos arányaik (NHL játékosok körében, különböző tanulmányok alapján:

Élet multisport nélkül - a korai specializáció hatásai

Amikor a gyermek már nagyon fiatalon kizárólagosan a jégkorongra fókuszál, nem minden motoros készség fejlődik megfelelően. A jégkorong - nem túl meglepő módon - ugyanis jégen, korcsolyával zajlik, ami korlátozza bizonyos alapmozgások gyakorlását. Az alapvető motoros készségek közül a jégkorongban megtalálható az ütés (korongkezelés, lövés), egyensúlyozás (dinamikus és csúszó egyensúly), fogás és elkapás (korong átvétele), kisebb mértékben a harc és birkózás (test-test elleni küzdelem, ütközések), valamint a futás (korcsolyázás mintájára épülő mozgás). Ezek a készségek a sport természetéből adódóan erősen fejlődnek, de** a többi BMS elmarad, ami hosszú távon hátrányos. **

• Ugrás: A jégkorongban minimális az ugrás, ami kulcsfontosságú a robbanékonyság és a talajra érkezés fejlesztéséhez. Más sportokban (pl. kosárlabda, atlétika) természetesen fejlődik. Hiánya korlátozhatja a jégkorongozó agilitását és sérülésmegelőző képességét, mivel az ugrás erősíti az izmokat és ízületeket

• Dobás: A korong ütése nem azonos a klasszikus dobással (pl. labda vagy medicinlabda dobása), így a felsőtest erejének és pontosságának teljes fejlesztése elmarad. Ez a készség fontos a váll- és karizmok erősítéséhez, ami a jégkorongban is hasznos lenne a lövésekhez, de specializáció esetén nem kap elég hangsúlyt.

• Rúgás: A rúgás fejleszti a lábkoordinációt és az alsótest erejét, ami átvihető a korcsolyázásba (pl. irányváltások). Hiánya gyengítheti a jégkorongozó állóképességét és egyensúlyát, növelve a sérülések kockázatát (pl. térd- vagy boka problémák).

• Mászás: A mászás (pl. kötélen vagy falon) nélkül a felsőtest ereje és koordinációja nem fejlődik teljes mértékben. Ez a készség erősíti a vállakat, hátizmokat és fogást, ami a jégkorongban a korongvédelemhez vagy ütközésekhez hasznos lenne. Specializáció esetén a hiánya korlátozhatja a fizikai robusztusságot.

• Gurulás: A gurulás (pl. szaltók, gördülések) szintén nem része a jégkorong repertoárjának, így az eséstechnika és testkontroll elmarad. A gurulás javítja a testtudatot, ami a jégkorongban kulcsfontosságú az ütközésekhez, valamint hiánya növelheti a sérüléseket, különösen a fiatal korosztályban (Lundgren et al., 2016, Journal of Clinical Sport Psychology).

A jégkorong, különösen korai specializáció esetén, nem fejleszti teljes mértékben a koordinációs képességek közül a ritmusérzéket és a statikus egyensúlyt, mivel a sport dinamikus, kaotikus környezetben zajlik, amely elsősorban a térbeli orientációt, reakcióképességet és dinamikus egyensúlyt erősíti. A ritmusérzék hiánya gátolja a mozgások gördülékenységét és a kreatív döntéshozatalt, például a passzok pontos időzítését, míg a statikus egyensúly elmaradása növeli a sérülések kockázatát ütközések és esések során. Ezek pótlására a multisportos megközelítés ideális: a tánc vagy ugrókötél fejleszti a ritmusérzéket, elősegítve a korcsolyázás és passzolás harmóniáját, míg a jóga vagy slackline erősíti a statikus egyensúlyt, javítva a testkontrollt és csökkentve a sérülések kockázatát.

A jégkorongban a korai specializáció támogatói kiemelik a rövid távú előnyöket, mint a technikai készségek gyorsabb elsajátítása (pl. korcsolyázás, lövés) intenzív gyakorlás révén, ami kezdetben növeli a teljesítményt. Azonban a kutatások többsége hosszú távú hátrányokat hangsúlyoz: megnövekedett sérülési és kiégési kockázat,  korlátozott kreativitás és mozgásvariabilitás, ami gátolja a játékintelligenciát, valamint teljesítménycsökkenés felnőttkorban, mivel a multisportolók sikeresebbek, hosszabb karriert futnak be kevesebb sérüléssel.

A korai specializációval felnövő játékosok jobb technikai alapokkal rendelkezhetnek bizonyos területeken, de mechanikusabbak és kevésbé kreatívak a modern, gyors NHL-ben. A sportág fejlődését ez inkább gátolja, szűkítve a tehetségbázist (magasabb lemorzsolódási arány), csökkenti a kreativitást és növeli a sérülések kockázatát és költségeit.

Mozgások rendszerezése

Mielőtt továbbmegyünk a szükséges multisportokra, nézzük meg, hogy egyáltalán milyen mozgásokat kell megtanulni. Az Athletic Skills Model (ASM) koncentrikus megközelítést alkalmaz, ahol az alapvető mozgáskészségek (BMS), a koordinációs képességek (CA) és a mozgásfeltételek (COM) egymásra épülve fejlődnek a sportoló előrehaladása során. A BMS szolgál alapként, amelyet korai életkorban játékos formában fejlesztenek, hogy a gyerekek széles mozgásrepertoárt sajátítsanak el. Erre épül a CA, amely finomítja a mozgások precizitását és alkalmazkodóképességét. A COM pedig fizikai támogatást nyújt a BMS-nek és CA-nak, lehetővé téve a mozgások nagy sebességgel, erővel és állóképességgel való végrehajtását. Az integráció során ezek a készségek összeolvadnak a sportág-specifikus technikákkal, így** a specializáció csak szilárd alapok után kezdődik, elkerülve a korai sérülések és kiégés kockázatát.** Az ASM felépítése:

• Alapvető mozgáskészségek (Basic Movement Skills - BMS): Ezek az alapvető mozgásformák, amelyek minden sport alapját képezik:

Futás

• Ugrás

• Dobás

• Ütés

• Rúgás

• Mászás

• Gurulás

• Egyensúlyozás

• (Játékos) harc és birkózás

• Fogás és elkapás

• Koordinációs képességek (Coordinative Abilities - CA): Ezek a képességek a mozgások finomhangolását és az alkalmazkodóképesség fejlesztését szolgálják:

Adaptáció: Különböző körülményekhez való alkalmazkodás (pl. kemény vagy kásás jégpályán való játék).

• Egyensúly: Statikus, dinamikus, forgó, légi és csúszó egyensúly fenntartása.

• Kinetikus differenciálás: A mozgások erősségének és irányának pontos szabályozása (pl. Lövés különbözű súlyú korongokkal).

• Reakció: Gyors reagálás a külső ingerekre (pl. kapus reflexei).

• Ritmusérzék: A mozgások időzítése és ritmusa.

• Térérzékelés: A térben való eligazodás (pl. a játékos pozíciójának érzékelése a pályán).

• Szinkronizáció: Több mozgás összekapcsolása (pl. ugrás és dobás kombinációja).

• Mozgásfeltételek (Conditions of Movement - COM): Ezek a fizikai kondíciók, amelyek szükségesek a mozgások végrehajtásához:

Agilitás: Gyors irányváltások és mozgékonyság.

• Mobilitás: Az ízületek mozgástartományának növelése.

• Stabilitás: A test kontrollálása mozgás közben (pl. core-stabilitás).

• Erő: Izomzat fejlesztése, különösen a robbanékonyság és a maximális erő.

• Állóképesség: Aerob és anaerob kapacitás fejlesztése.

• Sebesség: Gyors mozgások végrehajtása.

Az ASM szerint az alapvető mozgáskészségek érzékeny periódusa a 6-12 éves kor (csúcs: 6-10 év), a koordinációs képességeké a 8-14 éves kor (csúcs: 10-14 év), míg a mozgásfeltételeké a 12-16 éves kor, a pubertás alatti PHV-hoz kötve. **A biológiai okok (idegrendszeri plaszticitás, mielinizáció, hormonális változások) miatt a BMS tanulása 15-20%-kal, a CA 15-25%-kal gyorsabb multisportos környezetben, míg a COM 10-15%-kal hatékonyabb a pubertás alatt. **

Hogyan segítik a legnépszerűbb magyar sportok a jégkorongot?

Az alábbi táblázat összefoglalja, hogyan támogatják nálunk népszerű sportágak a hokisok fejlődését multisport vagy donorsport szempontból. A táblázat a specifikus átadást (közvetlenül a jégkoronghoz kapcsolódó készségek) és az általános átadást (általános fizikai és koordinációs készségek) is figyelembe veszi.

Sport Multisport/Donorsport szerep Specifikus átadás (BMS, CA) Általános átadás (BMS, CA, COM) Leginkább hasznos tulajdonságok

Labdarúgás Multisport és donorsport BMS: Rúgás, lábkoordináció, átvihető a korcsolyázás lábmunkájához. CA: térérzékelés a pályán való pozicionáláshoz. BMS: Futás. CA: Reakció. COM: Állóképesség, agilitás. Lábkoordináció és térérzékelés a korcsolyázás és pozicionálás javítására; állóképesség az intenzív játékhoz.

Úszás Multisport BMS: Nincs közvetlen átadás. CA: ritmusérzék, úszási ciklusok időzítése. BMS: Egyensúlyozás vízben. CA: Koordináció. COM: Állóképesség, rugalmasság. Állóképesség és ritmusérzék a jégkorong hosszú, váltakozó terheléséhez; koordináció a testkontrollhoz.

Kézilabda Donorsport BMS: Dobás átvihető a lövések erejéhez. CA: Kéz-szem koordináció, passzolás, elkapás. BMS: Ugrás. CA: térérzékelés, Reakció. COM: Agilitás, erő. Dobás és kéz-szem koordináció a korongkezelés és lövések javítására; agilitás az irányváltásokhoz.

Kosárlabda Donorsport BMS: Fogás és elkapás. CA: Kéz-szem koordináció, térérzékelés. BMS: Ugrás. CA: Reakció. COM: Agilitás, ugróképesség. Kéz-szem koordináció és passzolási készségek a korongkezeléshez; ugróképesség és agilitás az irányváltásokhoz.

Vízilabda Multisport BMS: Dobás CA: térérzékelés  BMS: Egyensúlyozás vízben. CA: ritmusérzék. COM: Állóképesség, erő. Állóképesség és erő az intenzív játékhoz; térérzékelés a pozicionáláshoz .

Vívás Donorsport BMS: Ütés, a pontos mozdulatok átvihetők a lövésekhez. CA: Reakció, kinematikus differenciálás. BMS: Egyensúlyozás. CA: térérzékelés. COM: Agilitás, sebesség. Reakció és pontos mozdulatok a gyors döntéshozatalhoz és korongkezeléshez.

Tenisz Donorsport BMS: Ütés CA: Kéz-szem koordináció, reakció. BMS: Egyensúlyozás. CA: térérzékelés. COM: Reakció, agilitás. Kéz-szem koordináció és ütőmozgások a korongkezeléshez; Reakció a dinamikus helyzetekhez.

Atlétika Multisport BMS: Futás, ugrás. CA: ritmusérzék. BMS: Dobás. CA: Koordináció. COM: Erő, sebesség, állóképesség. Erő és sebesség a lövésekhez és korcsolyázáshoz; ritmusérzék a mozgások időzítéséhez.

Birkózás Donorsport BMS: Harc és birkózás (test-test elleni harc). CA: Alkalmazkodó képesség, egyensúly. BMS: Egyensúlyozás. CA: Koordináció. COM: Stabilitás, erő. Harc és birkózás az ütközésekhez; stabilitás a testkontrollhoz.

Judo Donorsport BMS: Harc és birkózás (test-test elleni harc, eséstechnika). CA: Adaptáció a változó helyzetekhez. BMS: Gurulás (esések kontrollja). CA: Reakció, egyensúly képesség, szinkronizáció. COM: Stabilitás, erő, agilitás. Test-test elleni technikák az ütközésekhez; eséstechnika és stabilitás a sérülések megelőzéséhez.

Összességében ezek a sportok nem csupán kiegészítik a jégkorong hiányosságait, hanem sokoldalúságukkal elősegítik a sportolók hosszú távú, sérülésmentes fejlődését.

Azonban jégkorong teljeskörű mozgásfejlesztéséhez a labdarúgás, kosárlabda és judo a leginkább ajánlott sportok, mivel ezek kiegészítik a jégkorong hiányzó mozgáselemeit, támogatják a kreativitást, és Magyarországon könnyen elérhetők:

Labdarúgás Kosárlabda Judo

Miért illik a jégkoronghoz? Multisportként kiemelkedő: lábkoordináció, térérzékelés és állóképesség átvihető korcsolyázáshoz. Népszerű, könnyen elérhető, alacsony költségű. Donorsport: kéz-szem koordináció, passzolás és ugrás átvihető korongkezeléshez. Magyarországon népszerű, közösségi szinten elérhető. **Donorsport: **test-test elleni technikák és eséstechnikák támogatják kontaktusokat és sérülésmegelőzést. Egyre népszerűbb motoros készségek fejlesztésében.

Specifikus átadás Rúgás (lábkoordináció, irányváltásokhoz). 

térérzékelés (pozicionálás, taktikai játékhoz). Fogás/elkapás (korong átvétel/passz).

 Kéz-szem koordináció (pontos passz/lövés), térérzékelés (pozicionálás). Harc/birkózás (ütközések kezelése), gurulás (eséstechnika sérülések ellen).

Alkalmazkodó képesség (gyors alkalmazkodás).

Általános átadás Futás 

Reakció (gyors döntések). 

Állóképesség (kitartás), agilitás (irányváltások). Ugrás (robbanékonyság, sérülésmegelőzés). 

Reakció (gyors döntések).

Agilitás (irányváltások), ugróképesség (testkontroll). Egyensúlyozás (testkontroll).

Egyensúly, kapcsolóképesség (mozgások összekapcsolása). 

Stabilitás (core erő), erő, agilitás.

Leginkább hasznos tulajdonságok Javítja korcsolyázást, hockey IQ-t és intenzív terheléskezelést. térérzékelés értékes dinamikus pozicionáláshoz. Javítja korongkezelést, irányváltást és dinamikus mozgásokat. Ugróképesség hasznos testkontrollhoz. Kulcsfontosságú ütközések kezeléséhez és sérülések megelőzéséhez. Stabilitás/erő növeli testkontrollt. Stabilitás  és alkalmazkodás releváns fizikai kihívásokhoz.

Magyar kontextus Széleskörűen elérhető, alacsony költségű, ideális vidéken korlátozott jégpályák mellett. Iskolai/közösségi szinten népszerű, könnyen integrálható korlátozott jégidő mellett. Elérhetősége nő, alacsony költségű, ideális fizikai kontaktusok fejlesztésére.

A labdarúgás, a kosárlabda és a judo remekül kiegészíti a jégkorongot, mert sokféle mozgást, például ugrást, rúgást és gurulást tanít meg, amik a hokiban hiányoznak. A labdarúgás a pályán való tájékozódást és ritmusérzéket, a judo pedig az alkalmazkodást és az egyensúlyt fejleszti, ami különösen hasznos a palánk menti küzdelmekben, ahol a gyors reakciók és a stabil testtartás segít megtartani a korongot. Emellett a labdarúgás az állóképességet, a kosárlabda a gyors irányváltásokat, a judo pedig a stabilitást erősíti, így tartósan jó teljesítményt nyújtanak a hokiban. Ezek a sportok a taktikáikon keresztül a kreativitást és a játékintelligenciát is növelik, valamint nálunk könnyen elérhetők és jelentősen olcsóbbak, mint a jégkorong.

A labdarúgás és a kosárlabda multisportként hatékonyabban és gyorsabban fejleszti a játékérzéket, mint önmagában a jégkorong, mivel a változatos mozgásminták és taktikai helyzetek serkentik a térbeli orientációt, reakcióképességet és kreativitást. Ez azért alakult ki, mert a labdarugásban és kosárlabdában sokkal alacsonyabb a képzettségi korlát a passzoláshoz (a futást nem kell tanulni), miközben a jégkorongban a koritechnikai tudás és a korongkezelés színvonala jelentősen limitálja a játék lehetőségeit. Pont ide illik Szoboszlai Zsolt 2023-as nyilatkozata: 

“Sok kritikát kaptam érte, de nálunk a Főnixben 5-től 14 éves korig szinte csak a technikát csiszoljuk. Meggyőződésem ugyanis, hogy az a legfontosabb. Ha egy gyermek technikailag tökéletesen fel van készítve, akkor a mérkőzéseken adódó lehetőségek közül ki tudja választani a legjobbat és meg is tudja azt valósítani. Aki viszont technikailag nem megfelelően képzett, az erre nem lesz képes. Mi ebben hiszünk, és talán nem dolgozunk rosszul, hiszen több NB I-es és válogatott játékost adtunk a magyar futballnak.”*

Melyik sportban tanulható leggyorsabban a háromszögelés?

A háromszögelés mindhárom sportban kulcsfontosságú a passzsávok és pozicionálás szempontjából, de a kosárlabdában tanulható leggyorsabban a kisebb játéktér és gyors döntéshozatali helyzetek miatt:

• Kosárlabda: A leggyorsabban tanulható, mivel a kisebb játéktér és a gyorsabb játékmenet egyszerűbb taktikai helyzeteket teremt, és a kéz-szem koordináció gyors döntéshozatalt támogat. A tanulási sebesség érezhetően gyorsabb, mint a labdarúgásban vagy jégkorongban, különösen 10-12 éves korban.

• Labdarúgás: Lassabb a tanulási sebesség a nagy játéktér és a komplex taktikai helyzetek miatt,

• Jégkorong: Közepes sebességű, mivel a kaotikus környezet és a korcsolyázás nehezíti a háromszögelés elsajátítását.

Kulcs a korai elköteleződés

Az ASM szerint a korai elköteleződés azt jelenti, hogy egy gyerek már korán elkezd a célzott sporttal foglalkozni, de nem kizárólagosan, hanem más sportokkal együtt. Ez abban különbözik a korai specializációtól, hogy a sportok közötti időarány nem engedi, hogy egy sport kizárólagosan domináljon. A korai elköteleződésnél a heti mozgásmennyiségnek korosztálytól függően körülbelül 40-80%-át fordítják a fő sportágra, míg a fennmaradó részt más sportokra és játékos tevékenységekre szánják, hogy biztosítsák a sokoldalú motoros fejlődést. A jégkorongozók számára ez a megközelítés azért ideális, mert miközben élvezik a multisport nyújtotta előnyöket, a jégkorong skillekben sem maradnak le a korán specializálódó társaikkal szemben (a teljesítménykényszer miatt külföldön a korai specializáló egyre jobban megfigyelhető trend). 

Mivel AAA+ select csapatoknál a csapat magja már 9-10 éves korban kialakul, így onnantól kezdve egyre nehezebb bekerülni a legmagasabb szintű tornákra - vagyis a késői specializációból fakadó kisebb láthatóság és ismertség miatt - jelentősen nehezebb lesz karriert építeni a játékosnak.

A korai elköteleződés biológiai okai:

• Idegrendszeri plaszticitás: Az agy prefrontális kéregének fejlődése ebben az időszakban csúcsosodik, ami támogatja a mozgáskoordinációt és a komplex mozgások tanulását. A tükörneuronok működése (implicit tanulás) lehetővé teszi, hogy a gyerekek gyorsan utánozzanak és elsajátítsanak új mozgásokat.

• Mielinizáció: A mielin, amely az idegsejtek közötti jelátvitelt gyorsítja, 8-12 éves korban intenzíven fejlődik, így a motoros készségek automatizálása ekkor a leggyorsabb.

• Érzékeny periódusok: Mind az alapvető mozgáskészségek (BMS), mind a koordinációs képességek (CA) fejlődésre érzékeny periódusa a 6-14 éves kor közötti időszakra esik. A BMS fejlesztésére a 6-12 éves kor a legkritikusabb, míg a CA-k a 8-14 éves korban csúcsosodnak.

Mikor mire kell fókuszálni? / Hockey Talent Acedemy (CZ)

A hokisok számára ez azt jelenti, hogy a korán elkezdett jégkorongozást ki kell egészíteni más sportokkal, különben nem lesz meg a motoros alapja a későbbi elit szintű játéknak. Az NHL játékosok többsége csak 14 éves kor körül specializálódik, azonban az NHL-be vágyó magyar hokisok számára a korai elköteleződés kulcsfontosságú, mert a megfigyelőknél legkorábban 8-9, legkésőbb 12-14 évesen ki kell tűnnie a tehetségének, hogy a cseh-skandináv sportgimnáziumok és akadémiák, vagy a CHL import draft előkészítése során számoljanak a játékossal. Mivel 15-18 évesen már a taktika és az erő fejlesztése lesz fókuszban, így az évi 60-80 mérkőzés mellett nagyon kevés idő lesz majd kijavítani az egyéni hibákat és hiányosságokat.

Források:

• Wormhoudt, R., et al. (2018). The Athletic Skills Model: Optimizing Talent Development Through Movement Education*.

• Sports Specialization in Young Athletes: Evidence-Based Recommendations.

• Côté, J., & Hay, J. (2002). Children’s involvement in sport: A developmental perspective. In J. M. Silva & D. E. Stevens (Eds.), Psychological foundations of sport.

• Ford, P. R., et al. (2009). The Developmental Model of Sport Participation (Journal of Sports Sciences).

• Sports Specialization in Young Athletes: Evidence-Based Recommendations.

• Youth Sports Specialization and Its Effect on Professional, Elite, and Olympic Athlete Performance.

• Disparities in Youth Sports and Barriers to Participation

• Survey: Low-income kids are 6 times more likely to quit sports due to costs

• Youth sport: positive and negative impact on young athletes

• Understanding How Organized Youth Sport May Be Harming Individual Players within the Family Unit: A Literature Review

• Health Consequences of Youth Sport Specialization

• Is There Just One Type of Multisport Pathway? A Scoping Review of Multisport Engagement in Early Athlete Development

• A survey of elite and pre-elite athletes’ perceptions of key support, lifestyle and performance factors

• The Influence of the Family in the Development of Talent in Sport

• How To Hockey: Inline / Rollerblading Drills for Hockey Players

 

AP Photo/Jeff Roberson

Címkék:

• BL, CHL, CHL import draft, draft, inline, kreativitás, Lacrosse, NCAA, NHL, NHLPA, Orbán Attila, PHV, utánpótlás, válogatott