A növekedési csúcs (PHV) és hatása a jégkorongos fejlődésre

**Tudtad, hogy egy jégkorongozó karrierjét már a születési hónapja is befolyásolja? Az év elején született gyerekek akár 10 hónapos fizikai előnnyel indulhatnak kortársaikhoz képest, ami jelentősen növeli esélyeiket az elit csapatokba kerülésre. De vajon ez az előny tartós marad, vagy a későn érő játékosok utolérik őket? Miért esnek ki könnyebben a rendszerből a későn érők, miközben jobb esélyeik vannak az NHL-re? A fiatal jégkorongozók lenyűgöző fejlődése a biológiai és környezeti tényezők összjátéka, amiből most a növekedés folyamatával fogunk foglalkozni. **

-A cikket Orbán Attila vezetésével az Icehockeypro57 csapata állította össze, ahol az egyéni játékos- kapus fejlesztéshez minden szakmai háttér elérhető-

Mikor is született?

Az év elején született játékosok a relatív korhatás miatt (vagyis azonos korosztályban akár 6-10 hónappal idősebbek a többieknél) nagyobb eséllyel kerülnek kiválasztásra, mert fizikailag fejlettebbek lehetnek társaiknál. Például az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a Jégkorong Világbajnokságon (IHWC) 2015-2017 közötti 1200 játékosát a születési negyedévük alapján. Látható, hogy közel 50%-kal több első negyedévben született játékos jutott ki a világbajnokságra, mint ahányan az utolsó negyedévből - és ez még nem olyan nagy különbség, mint ami a fiataloknál az OHL-ben tapasztalható.

Év Q1 Q2 Q3 Q4

2015 31,7% 22,1% 26,4% 19,8%

2016 34,5% 22,0% 24,0% 19,5%

2017 33,3% 22,1% 25,1% 19,5%

Jégkorong Világbajnokság 2015-2017 közötti 1200 játékosának születési eloszlása

Az Ontario Junior Hockey Ligában a januári születésűek száma közel ötszöröse a novemberi születésűeknek, és általában az elit játékosok 40%-a Q1-ben, 30% a második, 20% a harmadik, és csak 10% a negyedik negyedévben született - itt már négyszeres különbséget találunk.

A relatív korhatás nagy hatással van a játékosok fejlődésére és karrierjére: 

• Kiválasztási elfogultság: Az idősebb játékosok nagyobbak és erősebbek, emiatt nagyobb eséllyel kerülnek kiválasztásra select csapatokba. Ez azonban nem feltétlenül tükrözi valódi készségeiket vagy potenciáljukat, ami torzíthatja a tehetségfelismerést.

• Egyenlőtlen lehetőségek: A fiatalabb játékosok kevesebb figyelmet, edzést és meccseken játékidőt kaphatnak, ami hátrányosan befolyásolja fejlődésüket. Ez különösen igaz az U14 és fiatalabb korosztályokban, ahol a fizikai különbségek a legjelentőssebbek.

• Lemorzsolódás kockázata: A fiatalabb játékosok gyakran érzik magukat alulmaradottnak, ami növeli a sportból való kilépés valószínűségét. Ez hosszú távon tehetségvesztéshez vezethet, mivel sok potenciálisan kiváló játékos elveszhet a rendszerből.

• Hosszú távú siker: Azok a relatív fiatalabb játékosok, akik mégis eljutnak elit szintre, hosszú távon jobb teljesítményt nyújthatnak, mivel keményebben kell dolgozniuk a kezdeti hátrányok leküzdéséhez.

A relatív korhatás ezért kulcsfontosságú kérdés a sportfejlesztési rendszerekben, befolyásolja a méltányosságot és a tehetségfelismerés hatékonyságát. A korosztályon belül az idősebbek előnyben részesülhetnek, míg a fiatalabbak hátrányba kerülhetnek: Ha egy csapatban minden gyerek hasonlóan magas, akkor valószínűleg az elsődleges kiválasztási faktor a fizikai tulajdonság, nem feltétlenül a skillek és fejlődés potenciál. (lásd a telc-i WTT tornagyőztes select csapatok többségét)

Az fizikai hátrányban lévő gyerekek támogatására több stratégia is létezik, de talán a legfontosabb az, ha megismerjük a fejlődési folyamatokat és a láthatóan nehezebb úton haladókra is odafigyelünk - hogy minden játékos egyenlő esélyt kapjon a fejlődésre.

A biológiai érés

A biológiai érés, vagyis a fizikai és fiziológiai fejlődés folyamata, talán a legjelentősebb hatás a fiatal jégkorongozók karrierjére (különösen a junior és professzionális szinteken). A korai érést mutató játékosok (a serdülés és a növekedési csúcs korábban következik be) jelentős fizikai és mentális előnyökkel rendelkeznek (nagyobb testméret, erő és sebesség).

Egy 2007-es kanadai tanulmány, amely 619, 14-15 éves jégkorongozót vizsgált, megállapította, hogy** a korosztályos válogatott csapatba bekerült játékosok magasabbak, nehezebbek és biológiailag érettebbek voltak**, mint a nem válogatott társaik és az életkoruknak megfelelő kontrollcsoport (Journal of Sports Sciences). A svéd junior válogatottak (U16) körében végzett 20 éves elemzés szerint a korai érést mutató játékosok aránya 30% volt, míg a késői érést mutatóké csak 19% (Sports Medicine). Ez a** fizikai előny gyakran a válogatási elfogultság eredménye**, mivel a válogatást irányító edzőknek sokszor az a feladata, hogy az aktuális teljesítményt (győzelmet) helyezze előtérbe a hosszú távú potenciál helyett.

**Érdekes módon, a késői érést mutató játékosok viszont nagyobb eséllyel érnek el sikert az NHL-ben. **A svéd tanulmány szerint az NHL-játékosok 40%-a késői érést mutató volt, míg csak 25%-a korai érést mutató, és az NHL-játékosok szignifikánsan később értek, mint a nem NHL-játékosok (Sports Medicine). Ez részben az úgynevezett „underdog hipotézissel” magyarázható, amely szerint a késői érést mutató játékosok, akik kezdetben fizikai hátrányban vannak, jobb technikai készségeket, játékérzéket és mentális rugalmasságot fejlesztenek ki - részben szükségből, a nagyobbak elleni játék miatt. 

Meglepő, de felnőttként az NHL-ben a magasságnak 3%, a testsúlynak 8%-os a szórása,  így sokkal kisebb fizikai eltérés van közöttük, mint az utánpótlás játékosoknál.

Szint Korai Érés (%) Késői Érés (%) Megjegyzés

Junior (U16) 30% 19% Fizikai előnyök miatt elfogultság a korai érést mutató játékosok felé

NHL 25% 40% Késői érést mutató játékosok nagyobb konverziós aránya az NHL-be

Növekedési csúcs (PHV) és kalkulációja

A növekedési csúcs (PHV), a serdülőkorban bekövetkező leggyorsabb növekedési periódus, amely általában 10-13 éves kor között zajlik a lányoknál és 12-15 éves kor között a fiúknál. Ez az időszak kritikus a fizikai fejlődés szempontjából, mivel a testmagasság, izomtömeg és csontsűrűség gyorsan nő. A PHV pontos meghatározásához a gyermek születési ideje, a súlya, valamint az álló és az ülő testmagassága alapján az alábbi kalkulátor használata javasolt: https://wwwapps.usask.ca/kin-growthutility/phv_ui.php

A Maturity-associated considerations for training load, injury risk, and physical performance in youth soccer című 2020-as áttekintő tanulmány hangsúlyozza, hogy a PHV kalkulációk hasznosak lehetnek az edzés folyamatának irányításában, de tisztában kell lenni a korlátaikkal. A jelenlegi módszerek nem elég pontosak, különösen a korai és késői érésű egyéneknél, így érdemes rendszeres időközönként, lehetőleg havonta, de legkésőbb negyedévente megismételni a mérést. (szükség esetére PHV képlet a 2.4-es pontban: https://link.springer.com/article/10.1007/s40279-017-0750-y)

A University of Saskatchewan kutatásai szerint a PHV előrejelzés ideális kora 9-13 év a lányoknál és 12-16 év a fiúknál, és kiemelik, hogy a mérések pontossága kulcsfontosságú, különösen az ülőmagasság esetében, mivel a hibák drámaian ronthatják a predikció pontosságát.

*A növekedési csúcs a lányoknál és fiúknál / https://www.open.edu/openlearn/mod/oucontent/view.php?id=65517&section=1

Az ábra a lányok és fiúk magasságnövekedését mutatja centiméterben kifejezve az életkor függvényében. A születés utáni kezdeti magas növekedési ütem 1 éves korra egyenletesebb növekedési ütemre lassul. 9 éves kor körül a lányoknál a magasságnövekedés üteme felgyorsul, majd átlagosan 10-11 éves korban eléri a PHV-t (a csúcsok). Ez a növekedési ütem a tinédzserkorban lelassul és lecsökken, mielőtt a növekedés 15 éves kor körül befejeződik. A fiúknál a növekedés üteme 11 éves kortól kezd felgyorsulni, és 13 éves kor körül éri el a csúcsmagasság sebességét. Ez a növekedési ütem 17 éves kor körül csökken, és a növekedés befejeződik.

Különböző magasságnövekedési intenzitású fiúk és lányok / https://www.frontiersin.org/journals/endocrinology/articles/10.3389/fendo.2022.882840/full

A pubertás előtti magasság összehasonlítása után a különböző magasságnövekedési periódusú fiúk és lányok magasságnövekedésének alakulása. (A) fiúk magasságnövekedése; (B) fiúk magassága; (C) lányok magasságnövekedése; (D) lányok magassága.

Növekedési sebesség / https://medcell.org/tbl/disorders_of_growth/reading.php

A percentilis görbék a várható magasság grafikonján azt mutatják, hogy egy gyerek magassága hányadik százalékos helyet foglal el az azonos korú és nemű gyerekek magasságeloszlásában. Például, ha egy 13 éves fiú a 50. percentilis görbén van, akkor a kortársai 50%-a alacsonyabb nála, és 50%-a magasabb. A görbék segítségével nyomon követhető a gyerek növekedése, és összehasonlítható az átlagos (50. percentilis) vagy más percentilis (például 10., 25., 75., 90.) értékekkel. A percentilis görbék nem közvetlenül becslik a várható felnőtt magasságot, de jelzik, hogy a gyerek növekedése a normál tartományban van-e, és segíthetnek azonosítani az esetleges eltéréseket.

A növekedési csúcs eloszlása / EDZÉSELMÉLETI ALAPOK A JÉGKORONGBAN

A növekedési csúcs időszakának eloszlásából könnyen leolvasható, hogy akár 3-4 év különbség is lehet a korán és későn érő gyerek között, ami** 5 éves korban elkezdett edzések esetén a későn érőknek 50%-kal több fejlődési időt biztosít. Ez a plusz idő komoly segítséget jelent a felnőtt karrierhez** azok számára, akik leküzdik a kezdeti hátrányokat. 

A későn érők támogatása akkor lesz igazán érthető, ha visszagondolunk arra, hogy statisztikailag már az éven belüli születésnap -vagyis 6-8 hónap előny- is kimutathatóan számít, akkor vajon egy U16-os válógatón mekkora hatása lehet a 3-4 évnyi növekedési hátránynak?  Aki fiatalok biológiai fejlődésről szeretne sportágspecifikusan, magyarul olvasni, annak nagy szeretettel ajánljuk a Svéd Jégkorong Szövetség Fejlesztési és Nemzeti Válogatott Osztályának edzéselméleti alapok könyvét, ami Jim Brithén fordításában, az MJSZ kiadásában itt elérhető.

És miért volt ennyire fontos a PHV megértése? 

Mert a növekedési csúcs a legkönnyebben mérhető olyan objektív mutató, ami segíti a szakembereket az egyéni fejlesztési tervek összeállításában - vagyis azt, hogy mennyi ideig és miben fejleszthető még a játékos. Habár a következő ábra jó eséllyel indulhatna a Paint Powerpoint Huszárok Bajnokságában, a forrás hitelessége (American Development Model) miatt mindenképpen érdemes bemutatnunk a PHV-hez igazított fejlesztési időszakok miatt:

Edzhetőség / https://www.admkids.com/page/show/1785498-v-velocity-in-phv

A növekedési csúcs lányok és fiúk esetében, a fejlődésre érzékeny időszakokkal (Windows of Trainability)

Egy városi legendával kevesebb…

A kutatások szerint a rendszeres sportolás nem befolyásolja negatívan a gyermekek magasságának növekedését. A genetika és a táplálkozás a fő tényezők, amelyek meghatározzák a végső magasságot, és a fizikai aktivitás általában előnyös az általános egészségre és fejlődésre. Ezúton üzenjük az összes aggódó nagymamának, hogy a sok sportolástól nem lesz pici az unokájuk! 🙂

A Participation in sports in relation to adolescent growth and development című tanulmány szerint a rendszeres fizikai edzés nem befolyásolja a csúcs magasságnövekedési sebesség (PHV) időzítését, sebességét vagy mértékét.

• A Effects of physical activity on children’s growth tanulmány szintén megállapította, hogy a fizikai gyakorlatok, különösen a mérsékelt intenzitásúak, nem befolyásolják a gyermekek és serdülők lineáris növekedését, például a kosárlabda vagy a talajtorna esetében.

• Az Physical activity and training: effects on stature and the adolescent growth spurt kutatás szintén megerősíti, hogy a rendszeres fizikai aktivitás, sportolás és edzés nem befolyásolja a végső magasságot, a PHV időzítését és a növekedési sebességet.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az intenzív korai specializáció, például a túlzott edzés, bizonyos kockázatokat hordozhat, mint például a növekedési lemez sérülései, amelyek elméletileg befolyásolhatják a magasságot, ha a növekedési lemezek korai záródásához vezetnek. Azonban ezek a kockázatok általában ritkák és minimalizálhatók a megfelelő edzési programokkal, például a terhelés szabályozásával.

További kutatások, mint a Does Size Matter in Hockey?****, azt mutatják, hogy nincs korreláció a méret és a siker között a jégkorongban. A Tampa Bay Lightning sokáig legkisebb átlagos magasságú csapatként teljesített kiemelkedően, ami azt sugallja, hogy a csapat sikere nem a magasságától függ. A Player Size and Playoff Success elemzés szintén nem talált jelentős trendet a magasabb csapatok és a playoff-siker között, különösen a csatárok esetében.

Összességében a magasság az NHL-ben előnyt jelenthet bizonyos helyzetekben, de nem döntő tényező, és a kisebb játékosok is sikeresek lehetnek, ha kiemelkedő készségekkel és jégkorong-intelligenciával rendelkeznek.

Hogyan leszünk a magasak?

A magasság növekedése a hosszú csontok (például combcsont, sípcsont, felkarcsont) megnyúlásának eredménye, amely a növekedési lemezek (epifízislemezek) aktivitásán alapul. Ezek a lemezek a csontok végein található porcszövetek, amelyek új csontszövetet termelnek az alábbi folyamatokon keresztül:

• Chondrocyták proliferációja: A növekedési lemezben lévő porcsejtek (chondrocyták) osztódnak, új sejteket hozva létre.

• Porc mineralizációja: Az új porcszövet fokozatosan elcsontosodik, hozzájárulva a csont hosszának növekedéséhez.

• Növekedési lemez záródása: A pubertás végén a növekedési lemezek elcsontosodnak (lezárulnak), ami megállítja a további hosszanti növekedést. Ez általában 16-18 éves korra következik be fiúknál, de egyénenként eltérő lehet.

Az epifízislemezek nyitott és zárt állapotban / https://medcell.org/tbl/disorders_of_growth/reading.php

 

Röntgenfelvétel az epifízislemezek nyitott és zárt állapotáról / https://medcell.org/tbl/disorders_of_growth/reading.php

Genetikai tényezők

A magasság 60-80%-ban genetikai tényezők által meghatározott, amint azt ikervizsgálatok is alátámasztják. A szülők magassága (megfelelő gyerekkori táplálkozás esetén) erős prediktora a gyermek végső magasságának. Ezt használja a Mid-parental height módszer:

• Fiúk várható magassága: A fiúk esetében a szülők magasságának átlagához 13 centimétert adunk, majd ezt az értéket elosztjuk kettővel. Ez azt tükrözi, hogy a fiúk általában magasabbak, mint a szülők átlaga.

• Lányok várható magassága: A lányok esetében a szülők magasságának átlagából 13 centimétert vonunk le, majd ezt az értéket elosztjuk kettővel, mivel a lányok általában alacsonyabbak, mint a szülők átlaga.

Ez a módszer ±5-10 cm hibahatárral becsül, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a szülők elérték a saját genetikai potenciáljuk - vagyis nagyon könnyen lehet, hogy a helytelen fiatalkori táplálkozásuk miatt alacsonyabbak lettek. 

A gyerek várható magasságát centiméterben a Khamis-Roche módszer segítségével lehet a pontosabban becsülni, amely a szülők magasságát, a gyerek jelenlegi magasságát és testsúlyát, valamint életkorát és nemét veszi figyelembe: https://www.calculator.net/height-calculator.html

Mindemellett a gyermek a genetikáján túl a táplálkozás, alvás és egyéb környezeti tényezők is befolyásolják a végső magasságot:

• Táplálkozás: **A megfelelő kalória-, fehérje-, kalcium- (1000-1300 mg/nap) és D-vitamin-bevitel (600-800 IU/nap) elengedhetetlen a csontfejlődéshez. **Az alultápláltság vagy (akár a jelentős mozgásból fakadó) tápanyaghiány gátolhatja a növekedést.

• Alvás: A növekedési hormon jelentős része az mély alvás (REM és lassú hullámú alvás) során termelődik. A 13-17 éves korosztály számára napi 8-10 óra alvás ajánlott a növekedés támogatásához.

• Fizikai aktivitás: **A rendszeres testmozgás támogatja a csontsűrűséget és az izomfejlődés **(Participation in sports in relation to adolescent growth and development).

Gyerekkori súlynövekedés

A gyerekkori súlynövekedés kulcsfontosságú a fiatal jégkorongozók fizikai fejlődésében, de a hangsúly az egészséges izomfejlődésen és az általános sportolói képességek fejlesztésén van. A súlynövekedésnek támogatnia kell az izomfejlődést, az állóképességet és a koordinációt anélkül, hogy túlzott testzsír-felhalmozódáshoz vezetne, ami hátrányosan befolyásolhatja a teljesítményt.

A 6-12 éves kor közötti időszak kritikus a fizikai fejlődés szempontjából, mivel ekkor alakulnak ki az alapvető motoros készségek és az izom-koordinációs képességek. A pubertás során (12-15 év) a hormonális változások, különösen a tesztoszteron növekedése, elősegítik az izomtömeg növekedését, különösen az alsó testben (comb, farizom, combhajlító) és a törzsben, amelyek kulcsfontosságúak a korcsolyázáshoz és a fizikai játékhoz. A multisport tevékenységek ajánlottak ebben az időszakban, hogy széleskörű atletikus alapot biztosítsanak, csökkentve a korai specializáció kockázatait, a sérüléseket vagy a kiégést.

Súly és súlypont az NHL-ben

Az NHL-játékosok fizikai követelményei az évek során változtak, a modern játékban a sebesség és mozgékonyság előtérbe került a puszta méret helyett. Az átlagos NHL-játékos testsúlya körülbelül 90-93 kg. A 2019-2020-as szezon adatai szerint az átlagos NHL-játékos 185 cm magas és 90.4 kg súlyú. A pozíciók szerint a védők legnagyobbak 92kg-os átlaggal, míg a centerek a legkönnyebbek 89.3 kg-mal.

Az alacsony súlypont kulcsfontosságú a jégkorongban, mivel jelentősen javítja a játékosok teljesítményét több szempontból is. Az alacsony súlypont segít a játékosoknak fenntartani az egyensúlyt korcsolyázás közben, különösen gyors irányváltások, megállások és fizikai kontaktusok során. A megfelelő testtartás csökkenti a súlypontot, így a játékos stabilabb marad a jégen (Hockey Skating: 5 Flaws & How to Correct Them).

Az alacsony súlyponttal rendelkező játékosokat nehezebb elválasztani a korongtól, mivel stabilabbak és ellenállóbbak a fizikai ütközésekkel szemben. A mélyebb testtartás lehetővé teszi a játékosok számára, hogy erőteljesebb tolásokat végezzenek korcsolyázás közben, ami növeli a sebességet és a gyorsulást. Ez különösen fontos a gyors kitöréseknél és a támadó zónában való manőverezésnél.

A mérettel az esélyek javulnak, de a technika és az IQ lesz a döntő

Az utánpótlás játékosok biológiai és fizikai fejlődése komplex folyamat, amelyet számos tényező befolyásol, köztük a relatív korhatás, a biológiai érettség, a növekedési csúcs (PHV), a táplálkozás, az alvás és a fizikai aktivitás. Az év elején született játékosok a relatív korhatás miatt fizikai előnyökkel rendelkezhetnek, ami kiválasztási elfogultságot eredményezhet, ugyanakkor a késői érést mutató játékosok hosszú távon gyakran sikeresebbek az NHL-ben. A megfelelő táplálkozás, elegendő alvás és a multisport tevékenységek támogatják az egészséges izomfejlődést és koordinációt, miközben a túlzott korai specializáció kockázatai minimalizálhatók.

A jégkorongban a fizikai adottságok, például a magasság és testsúly egyértelmű előnyt jelenthetnek, de a modern játékstílus a sebességet, agilitást és játékintelligenciát helyezi előtérbe, lehetővé téve a kisebb játékosok (pl. az immár 2x Stanley-kupa győztes Brad Marchand 175cm / 80kg és Cole Caufield, 173cm / 79 kg) sikerét. 

A hosszú távú siker érdekében a fizikai, technikai, taktikai és mentális készségek integrált fejlesztésére van szükség, amely a PHV-t más objektív mutatókkal kombinálja, figyelembe véve az egyéni eltéréseket és a játékosok teljes fejlődési potenciálját.

Források:

• Bacon, C. S., & Mauger, A. R. (2017). Participation in sports in relation to adolescent growth and development. Translational Pediatrics, 6*(3), 150-159.

• Cumming, S. P., Lloyd, R. S., Oliver, J. L., Eisenmann, J. C., & Malina, R. M. (2017). Bio-banding in youth ice hockey: Players’ perceptions and coaches’ preferences. Journal of Strength and Conditioning Research, 31(2), 304-313.

• Dvorak, J., George, J., Junge, A., & Hodler, J. (2007). Do physical maturity and birth date predict talent in male youth ice hockey players?. Journal of Sports Sciences, 25(8), 879-886.

• Gledhill, A., & Harwood, C. (2019). Effects of physical activity on children’s growth. Jornal de Pediatria, 95(Suppl 1), 72-78.

• Granacher, U., Lesinski, M., Büsch, D., Muehlbauer, T., Prieske, O., Puta, C., Gollhofer, A., & Behm, D. G. (2016). Effects of resistance training in youth athletes on muscular fitness. Sports Medicine, 46(7), 993-1030.

• Hancock, D. J., Ste-Marie, D. M., & Young, B. W. (2013). The Relative Age Effect at the Ice Hockey World Championships (IHWC) in the Years 2015-2017. International Review for the Sociology of Sport, 48(3), 347-355.

• Haywood, X., Dupuis, D., & Martin, L. J. (2023). Developmental activities of elite junior hockey players: An analysis of early sport specialization. Journal of Strength and Conditioning Research, 37(8), e465-e471.

• Tervo, T., & Nordström, A. (2024). Who Reaches the NHL? A 20-Year Retrospective Analysis of Junior and Adult Ice Hockey Success. Sports Medicine - Open, 10(1), 50.

• Vigh-Larsen, J. F., & Mohr, M. (2018). Biological maturation and self-regulation in soccer players: Underdog hypothesis. Psychology of Sport and Exercise, 39, 135-141.

További források:

• Horton Barbell. (2024). Average Height and Weight of Hockey Players (NHL 2024).

• JokerMag. (2025). Average Height of NHL Players in 2025 (By Position).

• Kritz, M. (n.d.). Hockey Skating: 5 Flaws & How to Correct Them. CrossIceHockey.com.

• Pension Plan Puppets. (2023). How big are the Leafs?.

• Stack. (n.d.). How Big Is the Average NHL Player?.

• Starting Hockey. (n.d.). Does Size Matter in Hockey?.

• Wikipedia. (n.d.). Height in sports.

• ADM Kids. (n.d.). 10U: Should My Child Be ‘Playing Up?’.

• ADM Kids. (n.d.). V-Velocity in PHV.

• Changing the Game Project. (n.d.). Help, My Child is a Late Bloomer: 5 Tips for Overcoming the “Relative Age Effect” in Youth Sports.

• Science for Sport. (n.d.). Relative Age Effect.

• Open University. (n.d.). Human Growth and Development.

• Frontiers in Endocrinology. (2022). Growth patterns in children with different peak height velocity.

• MedCell. (n.d.). Disorders of Growth.

• Magyar Jégkorong Szövetség. (2022). Edzéselméleti alapok.

• Elite Prospects. (n.d.). NHL Stats All-time totals.

• Calculator.net. (n.d.). Child Height Predictor.

• National Center for Biotechnology Information. (n.d.). Epigenetics and human growth: Insights from molecular studies.

• National Center for Biotechnology Information. (n.d.). Secular trends in height and weight among children and adolescents.

• National Center for Biotechnology Information. (n.d.). Effects of nutrition on growth.

• National Center for Biotechnology Information. (n.d.). Sleep and growth in children: A review.

• Hockey Graphs. (2015). NHL Player Size From 1917-18 to 2014-15: A Brief Look.

• ESPN. (2023). Does height still matter for NHL draft prospects?.

 

Shutterstock

Címkék:

• biológiai érés, BL, Brad Marchand, icehockeypro57, junior, NHL, OHL, Orbán Attila, PHV, playoff, relatív korhatás, Tampa, Tampa Bay, Tampa Bay Lightning, U14, utánpótlás, válogatott, világbajnokság